"Minden őszi, lehulló falevél a boldogságról suttog nekem, amíg lehull a földre.” (Emily Bronte)

2009. augusztus 5.

Petrőczi Éva - Kis geológ óda, a hazához

*
Kufárkezek
cibálta
országom, engedd,
hogy mindig így
szeresselek,
ahogy ma,
hogy számítástól bűzlő
pincék helyett
kristályhímes hegyoldalon
kokárdakövet böngészve
mondhassam végig
torkomba visszanyelt,
hangtalan hűségeskümet.

Nincsenek megjegyzések: