" S az ónszin égből, a halk éjszakában táncolva, zengve és zenélve lágyan, fehér rózsákként hull alá a hó."

2009. augusztus 5.

Gyurkovics Tibor verseiből

*
A májusi hold…

A májusi hold mint a kobold
ragyog a fekete éjben
mutatja hogy az ablakok
közül nem menekülök én sem

csak bolyongok és ragyogok
fekete vitrinében
tüzet gyújtok és jelt adok
arról hogy valaha éltem.

*
Dob

Egészen sárga a virág,
zuhan a nap, fejünkre száll,
vízbe lógatjuk lábunkat,
ülünk a mólón, nyár van, nyár.

A víz dobog mint könnyű dob,
a mohó napot elnyeli,
Szeretlek. Égre-földre már.
Nincsenek feltételei.

Nincsenek megjegyzések: