" S az ónszin égből, a halk éjszakában táncolva, zengve és zenélve lágyan, fehér rózsákként hull alá a hó."

2021. augusztus 22.

Wass Albert

 Hallotta távolodni a lépéseket, hallotta halkulni a zörgést, és nem fordult arra, hogy utánanézzen. Minek? Nem szabad utánanézni annak, ami elmegy. Az időnek, az életnek, az embereknek.
Nem szabad.
 Elmennek úgyis, ha eljött az idő. És az ember egyedül marad.

Nincsenek megjegyzések: