"Minden őszi, lehulló falevél a boldogságról suttog nekem, amíg lehull a földre.” (Emily Bronte)

2021. augusztus 21.

Megint elment a nap, ahogy mindig szokott...

 Megint elszaladt mellettem egy nap.
Egy egész nap, a ki tudja mennyi hátralévőből.
Az életem lesz rövidebb minden egyes nappal,
és nem tehetek ellene semmit.

Se érte, se ellene...

Nincsenek megjegyzések: