Az vagyok, aki megbámul éjjel az égen egy tündöklő csillagot, és nézi, hogy - hogy ragyog...

2021. október 11.

Kérdés önmagamhoz...

Hol az a lány, aki szalad a szíve után?


Hol az a lány? Nem is létezett soha talán.
Hol az a lány, talán a reményei ravatalán?
Hol az a lány, mi ütött sebeket az akaratán?
Hol az a lány?

Ő egy idegen arc, ami rám néz a szoba falán.
Hol az a lány? Kinek napfény volt a mosolyán?
Hol az a lány, talán a reményei ravatalán?
Hol az a lány, mi ütött sebeket az akaratán?
Hol az a lány?

Hol az a lány, aki ment csak a szíve után?
Hol az a lány, kinek napfény volt a mosolyán?
Hol az a lány, aki a tisztaság volt, hol az a lány.
Hol az a lány, mi ütött sebeket az akaratán?
Hol az a lány?

Látod, mennyire igazak az álmok?
Látod, lassan már magad se találod!

Ő voltam én, én lettem ő.
Kérdőre vonsz, elmúlt idő.
Kérdően néz egy kép felém,
El sem hiszem: mi voltam én…

Hol az a lány, aki szalad a szíve után?
Hol az a lány? Nem is létezett soha talán.
Hol az a lány, aki a jót kereste csak igazán?
Hol az a lány, az, aki valamikor tiszta szívvel
Indult el a megálmodott boldogság után…