Az vagyok, aki megbámul éjjel az égen egy tündöklő csillagot, és nézi, hogy - hogy ragyog...

2021. augusztus 1.

Bársony Emlékkönyv a múlt századból... első rész


Akik írták a kedves üzeneteket, és akiknek írták, már régen nincsenek közöttünk.
Valahol a felhők mögül meg-meg mosolyogják majd, az ide elhozott sorokat...

♥♥♥♥♥

Szeretni és szeretettni, két hű szívnek eggyé lenni,
Nagyobb fokra nem hág,az igazi boldogság.

Kiskunfélegyháza,1910.IX.14-én M.B.

♥♥♥♥♥
Amily édes lenne együtt élni azokkal, akik szeretnek, ezerszer
oly keserű elszakadni azoktól akiket szeretünk!
A lélek azonban nagy mester, és műhelyébe  rejtve  viszi a szeretettek
emlékét, hogy mégis édes legyen egy kicsit az élet!

Kiskunfélegyháza, 1912.július 10.
Szeretve tisztelő híve : Szabados Gyula, Káplán

♥♥♥

A szerénység a női lélek legszebb ékessége, mely ha vallásossággal és szorgalommal párosul megkönnyíti az élet útját, mely senkinek annyi rögöt nem terem mint a nőnek.

Kiskunfélegyháza, 1913 április 4-én.
Szerető barátnőd: Hegyi Mariska

♥♥♥

Ha emlékeid érzés világába mélyedsz, melyre az én szemem örömmel tekint, elmélkedj e néven, mely fölötted kering, Ne vesd el  Magadtól rideg zordonul.

Kiskunfélegyháza, 1913.IV 6-án
Hegyi József máv.hiv.

♥♥♥♥

Szeretni csk egyet lehet, tisztaszívből, igazán!
Kiskunfélegyháza, 1909.XI.20.

Pál Béla  Magyar kir.adóh. gyakornok, joghallgató

♥♥♥

Figelj kislány amit mondok, hasznát veszed valamikor.
A szépség egy rózsaszál csak, a jóság egy egész csokor.

Kiskunfélegyháza, IX.2. N.L.

♥♥♥

A női szív a profán szemeknek olyan mint egy zártkönyv.
Azonban ez a "zártkönyv" a kiválasztott "szív" előtt önként nyílik fel.

Kiskunfélegyháza, 1913.január 8. Csizmadia Sándor

♥♥♥

Elgondolkodtam! Mi felett?
A tehetséget megöli a gűny, irigység,részvétlenség;
A becsülést sárba tipotrja a rágalom;
A szépség rózsáit letépi az idő;
A hit megrendül a csapások súlya alatt;
A reménység elhagy a kétségbeesés éjszakájában;
A szerelem nem önzetlen - talán nincs is a földön!..

Van azonban egy láncszem mely összeköti a múltat a jelennel,
Van egy álom,mely a múltak keserűségeiből a jelen örömében ringat el;
Van egy tündér, ki a sivár valót, a letűnt boldogsággal cseréli fel;
Van egy váz, hol a megtépett szív, a gyötrött lélek nyugalomra talál!
E láncszem, ez álom, e tündér, ezen váz-a hű emlékezet!
Ez emlékezet virágaiból kér egy igénytelen szirmot.

Kiskunfélegyháza,1913.május 22. Vakulya Stefánia II.é.tanítónő jelölt