"Minden őszi, lehulló falevél a boldogságról suttog nekem, amíg lehull a földre.” (Emily Bronte)

2022. május 14.

A fák is tudnak szeretni...

Két fa áll közel egymáshoz a járda mellett. Kopasz mind a kettő, levéltelenek mint a legtöbb fa télvíz idején. Egyformának tűnnek,  pedig az egyikben  talán  élet sincs, csak erős gyökerei tartják állva még. Az idei tavaszon  nem zöldült ki, nem is rügyezett.
A másik fa ép, egészséges. Zöld leveles ágaival  átfonta a kiszáradtat is, leveleivel beborította, úgy nézzen ki mintha az is élne. 
Csak ki ne vágják mellőle!
---------------------------------

Eltűnt a kiszárdt  fa, kivágták. Már nem segített rajta semmi. 😥

Nincsenek megjegyzések: