"Minden őszi, lehulló falevél a boldogságról suttog nekem, amíg lehull a földre.” (Emily Bronte)

2021. szeptember 22.

Várnai Zseni: Ha simogatni tudna a szavam

Ha simogatni tudna a szavam, mint lágy, becéző szellemkezek: 

Szavak virágát hinteném rátok, hogy ne szenvedjetek.

Ha gyógyítani tudna a szavam, mint régi, titkos, nehéz balzsamok;

Ezernyi szóból szőnék most mesét, hogy meggyógyuljatok.

Ezernyi szóból szőnék most mesét, mely elzsongítna, mint egy nyári álom,

És elkendőzné a vérző valót; hogy ami fáj, az ne fájjon…

Nincsenek megjegyzések: