Ez a nyár
már nem a régi...
Nem azért,
mert elmúltam hetven -
Valami más fáj!
Az öregség, semmi:
úgy jött el csendben,
ézrevétlen.
Most mégis
szorongva kérdem:
a gyűlölelt vajon
meddig terjed?
Egy párt helyett
többek uralma "védi"
az erkölcsöt,
hatalmat, rendet?
Ez a nyár
már nem a régi...
Hazátlan lett
a szeretet.
Vezérek, néptribunok
utcára szólították
a felbőszült tömeget.
Régi nyarakra emlékezem -
holdfényes estékre,
mikor összebujtunk,
Szívünk kitártuk
vidáman szállt az ének.
Talán csak ifjuságunk
emléke él bennünk?
Talán csak az fáj,
hogy hiába voltak
szép remények...