Fele életemet abban a korban éltem, amikor nem lobogózkodtunk fel október 23.-án. Az 1956-os eseményeket ellenforradalomnak hívták, meglendült a gumibot, ha valaki forradalomnak merészelte említeni. Akkor még kicsi gyerek voltam, hét éves. Nem értettem az egészből semmit. Megbámultam a siroki úton vonuló tankokat, és a " Sötétben bujkáló ellenforradalmár..." plakátjára világosan emlékszem ami sokáig ott lógott falusi vendéglő/kocsma ajtaján. Azóta nagyot fordult a világ kereke, megváltoztak a dolgok az emlékezés során. Békésen induló tüntetés volt,-mondták, nem akart senki vérontást. Csak azt nem értem még a mai napig sem, hogy annak a rengeteg halottnak, a Köztársaság téren, és szerte az országban máshol is, azoknak mi volt a bűnük.