"Minden őszi, lehulló falevél a boldogságról suttog nekem, amíg lehull a földre.” (Emily Bronte)

2022. március 30.

:(

 "Sírt az ajtóm. Csöndben belépett 

Valaki és nevetett,

Valaki, kiért sokat sírtam

S akit halottan is szeretek." 

(Ady Endre)

Posted by

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)