" S az ónszin égből, a halk éjszakában táncolva, zengve és zenélve lágyan, fehér rózsákként hull alá a hó."

2021. január 16.

Zsirai László : Emlékeink rajzolatai


A közös pad
a mi időnkben még tiszta volt.
A hó most ugyanolyan fehér,
mint amikor egymás mellett
tartotta cipőnyomainkat.

Az apróra darált szavakat
kimosták torkunkból az évek.
Hétköznapok hálójában
vergődő halacskák vagyunk -

Emlékteremtő és emlékboncoló
percek mérik a mi időnket.
Emlékeink rajzolatai
az erő szelíd rokonai,

de ezt már nem értheti más,
csak aki tiszteli őket,
csak mi.

Nincsenek megjegyzések: