Holdvilágos éjszakán
Miről álmodik a lány?
Hogy jön egy királyfi tán
Hófehér paripán.
Ez az álom oly mesés,
Ám de jön az ébredés.
A királyfi oly kevés
És az hogy jön, tévedés.
Holdvilágos éjszakán
Miről álmodik a lány?
Hogy jön egy királyfi tán
Hófehér paripán.
Ez az álom oly mesés,
Ám de jön az ébredés.
A királyfi oly kevés
És az hogy jön, tévedés.
„Az élet ajándék. Akkor is, ha nincs átkötve piros masnival”
És nem látta még soha Rómát
Alighanem már sose fogja:
Nincs kire hagyni a macskát.
Álmában néha még látja
Szülőföldjét, a messzi Csitát
Visszamenni már soha nem fog:
Nincs kire hagyni a macskát.
A fájdalom karomként marja
Szaggatja sokszor a hátát
De kórházba, jaj, hogy is menne?
Nincs kire hagyni a macskát.
Kilencven lesz nemsokára
A százat is megéli, ha hagyják
A hosszú élet titka csak ennyi:
Hogy nincs kire hagyni a macskát.
- Vera Butko▪️
Konok Péter fordítása -
Nem értünk hulltak el csupán
harcosaink, csaták sokán.
Hanem, hogy minden földeken
az álom boldog, szép legyen.
Hol lomb sziszeg, s plakát hunyorg,
alszol Párizs, alszol New York,
álmotok tán felelni tud:
akar-e Moszkva háborút.
Igaz, tudunk harcolni mind!
De nem akarjuk, hogy megint
tengernyi hős vérezzen el
gyászos hazai téreken.
Kérdezz meg minden jó anyát,
hallgasd meg hitvesem szavát,
s már szíved is felelni tud:
akar-e Moszkva háborút.
(Bede Anna fordítása)
-------------------------------------
No comment...
és leülnék egy hokkedlire.
Nem hajszolnám a tébolyt, s míg olvasnám a Plyboyt
nem néznék a nokkedlire.
Mondhatnak bármit, nincs már semmi gondom,
mostmár a hamut is csak mamunak mondom.
Szívemnek álma egy nagymama kis unokája,
kit hajnalig ringatnék halkan egy káprázat ágyba.