Peter Wohlleben, neves német kutató, teljes életét a fák tanulmányozására szentelte, eredményeit „A fák titkos élete” című munkájában osztotta meg olvasóival. E tanulmányt kollégájával, az ökológus Suzanne Simardal ketten hozták létre.
Megfigyeléseik szerint, a fák képesek a fájdalom, a félelem és egyéb emberi érzelmek átélésére. Megállapították, hogy ezek az élőlények szeretik, ha egymás mellett lehetnek, átölelve egymást az ágaikkal. Ugyanakkor azt is szeretik, ha „beszélgetünk” velük.
„A fák képesek barátságok kialakítására, oly módon, akár egy idős emberi pár, és érzelmeket produkálni egymás irányában!” – jelentette ki Wohlleben, aki szerinte a fák nem csak „elmével” rendelkeznek, hanem egy sajátos szívritmussal is.
----------------------------------------------------
A két fa közel állt egymáshoz a járda mellett. Télen kopasz lett mindkettő, levéltelen mint a legtöbb fa télvíz idején. Egyformának tűntek. Pedig az egyikben már élet se volt, csak erős gyökerei tartották állva még. Az idei tavaszon nem zöldült ki, nem is rügyezett.
A másik fa lombkoronát hozott a tavasszal, és zöld leveles ágaival átfonta a kiszáradtat is, virágjával beborította a száraz ágakat, úgy nézzen ki mintha az is élne....
A fák is tudnak szeretni, csak ki ne vágják mellőle!
